|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.19. 08:28 - |
Ma már Tayki és csapata tanyáznak itt.. az épület hatalmas, s sok titkos rejtekhelye van. Folyosók, emeletek, szobák és egyép helyiségek találhatók.. |
[147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
~Mi ez a szörnyű érzés? Ronnie, megint el fogsz térni a tárgytól.. megint.. dehát.. azt mondta reggelig van idő.. és elég ha felhívom a többieket..~
*Szorítja ökölbe a másik kezét is, és sietve felkapja a fejét. A fiú után kiált.*
- Hé!
*Ismerős lehet.. ha megállt akkor egy apró mosollyal oldalra dönti a fejét, és vállat von.*
- Nem akarsz meghívni egy bögre forró teára és egy jó meleg zuhanyra?
|
*A lány szavaira megtorpan.*
- Elválnak útjaink.. *ismétli meg, majd sóhajt* Rendben..
*Bólint egyet, bár fáj ezt így hallania.. akkor maradt volna Tayki fogságában.. megrázza a fejét, de nem fordul meg.*
- Szia.. lehet, hogy nem látjuk egymást többé..
*Sóhajtva lehajtja a fejét, majd elindul. Megszaporázza lépteit.*
|
*A fiú után mászik, és végre örömmel látja, hogy kiértek. Sóhajt egyet, feláll és nagyot nyújtózik. A fiú szavaira összehúzza a szemeit.*
- Nem, én nem érek rá.. azonnal a főhadiszállásra kell mennem!
*Néz fel az égre, majd a fiúra, de csak áll egyhelyben, nem megy utána. Lenéz a földre.*
- Az útjaink itt elválnak.. köszönöm, hogy segítettél kijutni. Menj haza és pihend ki magad.. nekem még rengeteg dolgom van. Helyre kell hoznom ezt a dolgot, sürgősen..
*Eltökélten ökölbe szorítja a kezét és felnéz az égre, majd Nicora. Tesz egy lépést az ellenkező irányba, de még nem tudja rászánni magát az indulásra.*
|
*A szavakra elhúzza a száját, s bólint.*
- Rendben.. majd megbeszéljük..
*Lehajtja a fejét, de ahogy a vállára teszi a kezét felnéz. Bólint egyet, s négkézláb elindul elől. Hamar kiérnek, s most nem is kell ugraniuk. xD Az autópályára vezet az út, így rögtön fel is egyenesedik.*
- Kint vagyunk... nem kell sietni. Szerintem reggelig nem veszik észre, hogy elszöktünk.. utána meg már nem fognak azon fáradozni, hogy megtaláljanak.. ismerem őket
*Von vállat, s zsebredugja kezeit. Elindul a főúton, s lehajtja a fejét.*
|
*Két kézzel fogja a fiút, és méyl levegőt vesz.*
~Hé, ennyi szufla csak van bennem!~
*Felhúzza a fiút, és egy sóhajjal a hátára fordul. Mosolyogva Nicora néz, a szavait hallva sietve felül, és lekukucskál ő is, majd a lehető leghalkabban visszailleszti a nyílás tetejét.*
- Ne kérdezd, hogy miért teszem.. de én mindig is ösztönlény voltam, és az ösztöneim most azt súgják, ez a helyes. Ha kiértünk, megbeszéljük ezt az egészet.
*Néz Nicora komoly arccal, pár pillanatig figyeli, majd gyorsan körbenéz, kiszabadítja a lábait, belebújik a pulcsiba és megérinti Nico karját, hogy figyeljen.*
- Te ismered ezt a helyet, menj elől..
*Suttogja halkan, miközben négykézlábra fordul.*
|
*Ahogy a lány felér sóhajtva a fenekére huppan, s úgy néz fel rá. Sikerült!! Nézi a lányt, ahogy lehasal, elnéz Taykiék felé, majd felegyenesedve megfogja a lány kezeit, s ha felhúzta akkor a lányra dőlve sóhajt egyet, majd le is mászik róla. Ronniera néz egy sóhajjal.*
- Nem hittem, hogy segítesz.. pont nekem.. de azért, köszönöm
*Dönti oldalra a fejét, majd lenéz Taykiékra.*
- Még alszanak..
|
*Megigazítja a ruhája pántját, elhátrál a rácsokig, és összecsapja a két kezét. Igen, végre ismét visszanyerte az önbizalmát.. egy csók kellett hozzá ugyan, de megérte. Bólint egyet, és futásnak ered, elrugaszkodik a talajtól, a fiú vállára lép - próbál finoman - és felugrik. A lendület segítségével fellöki a nyílását és megkapaszkodik a szélében.*
~Uhh, a potya hot-dogok helyett inkább edzenem kéne..~
*Szorítja össze a fogait és felhúzza magát, a lehető leghalkabban leteszi maga mellé a tetőt, lehámozza az oldaláról a pulcsit, sietve összeköti vele a bokáit, körbenéz, és egy kis kiálló kampóhoz köti, majd lehasal és egész felsőtestével lelógva a kezét nyújtja Niconak.*
- Gyere!
|
*A gyors puszira nem tud semmit sem mondani, vagy tenni. A lány után néz, az ötletre felnéz a nyílásra.*
- Megpróbálhatjuk...
*Dönti oldalra a fejét, az utolsó kijelentésre lehajtja a fejét.*
~Igen.. én sem hagytalak magadra..~
*Gondolkozik magában, majd a nyílás alá lépve sóhajt. Leguggol, a válalihoz emeli két kezét, majd a lányra sandít.*
- Akkor nyomás!
|
*Eltöpreng. Igen, ez az, végre! Beindult az agya, rájött hogy ő egy ügynök, és elkezdtek pörögni az agykerekei! Ahogy Nico odajön a szemeibe néz, a szavaira ököllel a tenyerébe csap, és felcsillannak a szemei*
- Ez az! Ha nincs más út, majd csinálunk!
*Kapja fel a fejét egy boldog vigyorral, két kézbe fogva a fiú arcát egy gyors puszit ad az ajkaira, majd kibújik a karja alatt és a nyílás alá siet. Végignéz magán és leveszi a pulcsiját, megcibálgatja, majd ismét felnéz, végül Nicora.*
- Te könnyedén feldobsz, hisz én könnyű vagyok.. amint felértem lelógatom a pulcsim, és kihúzlak téged is. Vagy ugrasz egyet, elkapom a kezed, és felhúzlak.. majd beakasztom valahova a lábam, nem probléma.
*Legyint, és töprengve pislog felfelé. Az oldalára köti a pulcsiját, és bólint egyet.*
- Egy ügynök sosem hagyja magára a társát!
|
*Hagyja, hogy a lány legyen a falnál, s tovább csókolja. Amikor elszakadnak egymástól oldalra dönti a fejét, s úgy nézi a lányt, ledermedve.*
~Miért csinálta ezt..? Nem mondom, jól esett.. de..~
*Elhúzza a száját, a kérdésre a nyílásra néz.*
- Kiférnénk, de csak egyikünk tud feljutni..
*Hajtja le a fejét, s megvonja vállait. A lányhoz lép, s a feje mellé fejezi két kezét, úgy támaszkodik meg.*
- Neked sok veszteni valód van.. nekem semmim sincs. Ezért kell neked menned!
*Hajtja le a fejét, majd ismét felnéz a nyílásra.*
- Más út nincs..
|
*Furcsa érzés fogja el, de nem fordít rá különösebb figyelmet. Átfordul úgy, hogy ő legyen a falnál, hátát nekidönti, egyik kezével végigsimít a fiú hátán, a másikat előrehúzza a vállához. Lassan, nehézkesen, és igen nagy önfegyelemmel, de elszakad Nico ajkaitól, és felnyitva szemeit a fiúra néz. Zavarában nem is tudja mit mondhatna.. elnéz Tayki felé, majd a nyílásra, végül vissza a fiúra.*
~Mi ütött belém? Ennyire nem lehetek kétségbeesve.. ennyire nem..~
*Lehunyja a szemeit és megrázza a fejét, gyengéden eltolja magától Nicot ha hagyja, és a nyílás alá lépkedve felnéz rá. Persze figyel Taykiékra is, ha esetleg ébredeznének.*
- Tényleg nem túl nagy, de biztos nem férünk ki rajta mind a ketten?
*Dönti oldalra a fejét, és Nico felé fordul. Arcáról leolvasható némi aggódás, mintha nem ügynök, hanem egy egyszerű civil lenne..most képtelen gondolkozni. És amúgy is.. észre sem veszi, hogy ismét Nico ajkait tanulmányozza.*
|
*A szavakra összehúzza szemeit.*
- De..
*Ekkor kapja el a lány a felsőjét, s rántja magához, majd a falhoz. A csókra teljesen meglepődik, s rögtön viszonozza. Ha ez a dolog átmeneti is, akkor is jó.. Ahogy elengedi a ruháját nem figyel rá, átkarolja a lány derekát, majd egyik kezét felcsúsztatja az arcára, s végigsimít rajta. Már nem tudja mit csinál.. xD*
|
*A fiú szavaira oldalra nézve sóhajt egyet, és már elkezdene ecsetelni valamit, de aztán mérges vicsorral ökölbe szorítja a kezeit, és lecsapja őket a combjaihoz.*
- Ó, fogd már be! Ennyire zavar, ha nincs kedvem mégegyszer lelőni a saját társam?!
*Csattan fel, elkapja a fiú ruháját a nyaki részén, ha tudja a falnak dönti Nico hátát, és hevesen megcsókolja. Jó, kicsit eluralkodtak rajta az érzelmek, melyekre rátesz még egy lapáttal a kétségbeesett gondolkozás, hogy hogyan is juthatnának ki innen, együtt.. lassan elengedi a fiú ruháját, de nem szakítja félbe a csókot, hacsak Nico nem akarja. Egyik kezét felcsúsztatja a fiú arcára, majd karjaival átöleli a nyakát, s szenvedélyesen csókolja tovább a fiú ajkait.*
|
*A tarkómvágásra felszisszen, s odanyúl. A kérdésre és a szavakra elhúzza a száját.*
- De elárultalak.. hidegen kellene, hogy hagyjon a sorsom.. nem értelek..
*Hajtja le a fejét, s mély levegőt vesz. Már mondana valamit, de inkább nem teszi. Felnéz a nyílásra, majd Taykira.*
|
*Nézi, ahogy Tayki és az emberei elalszanak. Sóhajt egyet, és a szellőzőnyílásra néz. Hagyja, hogy a fiú felhúzza, a szavait hallva a nyílásra néz, majd a fiúra, elhúzza a száját, és ha nem figyel lendületből tarkón vágja.*
- Hol jártál amíg én koptattam a szám?! Nem hagylak itt!
*Húzza össze a szemeit, és egy sóhajjal karba teszi a kezeit.*
- Egyedül amúgy sincs semmi esélyem, ketten viszont a legtrutyisabb helyzetből is ki tudunk mászni.. olyan megoldást nem fogadok el, ahol csak én juthatok ki. Lehet, hogy nem vagy újonc, de hozzánk úgy kerültél be, az én társam is így lettél, ami azt jelenti hogy én osztom neked a parancsokat, és nem fordítva!
*Fordítja félre a fejét, és Taykit kezdi el figyelni.*
|
*A lány szavaira oldalra dönti a fejét, s úgy figyeli. Ahogy Tayki és emberei elalszanak felcsillannak szemei. Ronnie vállára teszi a kezét.*
- Kijuthatunk.. nézd!
*Mutat fel a sarokba, ami egy szellőzőnyíláshoz vezet.*
- Amíg alszanak, van időnk.. de csak te juthatsz ki..
*Von vállat, de nem zavarja.*
- Gyere!
*Fogja meg a kezét, s a szellőzőnyílás alá húzza, majd elengedve féltérdre ereszkedik.*
- Állj a vállamra, és feltollak! Nyisd ki és menj!
*Sandít a lányra, de nem tűr ellenvetést..*
|
*A lány mesélésére eltáltja a száját, de hamar be is csukja. Nem izgatja..*
- Van időnk. Nem?
*Von vállat, a karórájára néz, majd összehúzza szemeit. Nem bírja sokáig. A vállára hajtja a fejét, s lassan elszundít, ahogy az emberei is.*
|
- Ne fáradj.. lássuk csak..
*Ül le a rácsok mellé, oldalról nekidől, és az ujjain kezd el számolni.*
- A főnök nem fog sietni.. nemzetközi nyilvános vonalon lehülyéztem, 12 kocsit összetörtem, folyton ordibálok vele, nem mutatok semmi tiszteletet, eltörtem a kedvenc kínai vázáját, beszóltam neki a hangosbemondón keresztül, és kijelentettem hogy ha picivel több esze lenne mint egója, akkor ő lehetne Anglia királynője.
*Vonja meg a vállait, és hátradönti a fejét.*
- És amúgy is, mit hiszel? Egy emberért eldobná az egész céget? Nem hülye. És én sem fogom hagyni.
*Húzza össze a szemeit, miközben Nicora néz, de Taykinak mesél. Sóhajt egyet.*
- Meg fognak menteni, de nem azért, mert a főnök lányának hiszel. Mi összetartóak vagyunk, ha az egyik lemarad akkor mindenki visszamegy érte.. soha nem hagyunk ott senkit! Az igaz, hogy eléggé megkuszálódnak a dolgok, most, hogy kiderült.. de ne hidd hogy ezzel el van veszve minden. Nem vagyunk annyira ostobák, hogy egy lapra tegyünk fel mindent. És mint mondtam, egy szerencsétlen hülye nem fog ki rajtunk.
*Von vállat, és Nicora nézve magához hívja a mutatóujjával. A jeggyűrűjére néz, majd egy sóhajjal a fiúra.*
- Nálad maradt a nyakláncom.. megkaphatom?
*Dönti oldalra a fejét, miközben elhúzza a száját.*
~Az a baj, hogy gőzöm sincs mire való az a kütyü. Éppen aludtam, mikor apa elmesélte.. nem baj, nem baj, majd használom valamire. Valamire csak jó..~
|
*Ahogy a lány megérinti a vállát ránéz, a szavakra nagyon meglepődik, s halványan elmosolyodik. Megfogja a lány kezét.*
- Köszönöm..
*Ronnie után néz, majd Taykira. A kiparodizálásra összehúzza szemeit.*
- Csak ezt tudod? Kifigurázni másokat? Máshoz nem értesz?
*Teszi karba kezeit, s láthatólag most tele lett önbizalommal.. hála Ronnienak ;). A rácsokhoz lépked, majd körbenézve eltöpreng, s észrevesz valamit.*
~Menekülésünk kulcsa.. hmm.. már csak meg kell várnunk az estét és kiszabadulhatunk.~
*Bólint egyet, de gyorsan félrenéz, nehogy felfedezzék, hogy mit tervez. A lányra sandít, majd Taykira.*
|
*Nico szavaira majdnem elsírja magát. Elővesz egy zsebit, s leötörlgeti a meg nem született könnyeit.*
- Aj..jajj..jajj..
*Szipog párat, majd komolyságot erőltetve magára elteszi a zsebit, s sóhajt.*
- Annyira édesek vagytok..
*Teszi még hozzá halkan, aztán tényleg komoly lesz!*
- Nem fogok senkit sem elengedni!
*Vágja rá komolyan, a lány szavaira felhúzza szemöldökét.*
- Beszélni a főnököddel? Normális vagy? Még a végén ránk szabadítod az összes ügynököt.. áh, nem! Kávé? Azt sem kapsz.. vizet. Azt igen. Persze, ha kell,csak akkor.
*Von vállat, majd hátrébb lépked, s a kis fotelába leül.*
~És most csak várnom kell...~
- Jajj, majd el felejtettem.. már írtam az Ékköveknek.. szóval..
*Dönti oldalra a fejét, de Vera minden bizonnyal tudja, hogy ez mivel jár.*
|
[147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
