|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.21. 12:08 - |
| A város közepén levő viszonylag kicsi, de jól felszerelt kórház. Sürgős esetekkel csak ritkán foglalkoznak, mivel kevés sebészorvosuk és műtőjük van. Hangulatos, vidám szobák várnak a betegekre, de látszik azért hogy nem egy klinika.. |
[335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
*Elmosolyodva dobja le az ágy mellé a lány felsőjét. Nem zavarja, hogy kórházban vannak.. segít a lánynak leszedni magáról is a felsőt, ahogy a mellkasát kezdi el simogatni jólesően lehunyja a szemeit. A lány fölé hajolva szenvedélyesen megcsókolja, és elkezd lefelé haladni.. csókokkal borítja be az egész felsőtestét, na de útját állja még egy ruhadarab. Épp a lány köldökébe csókol bele, mikor feltűnik neki a nadrág. Rosszalló pillantást vet rá, egyik ujját csikizőn végighúzza Kaname oldalán, és most a nadrágot kezdi el lehámozni róla.*
|
*Ahogy alulra kerül felpislog a fiúra, a csókot viszonozza, lehunyt szemekkel. A simításra beleremeg az egész teste, s felnyitja szemeit, majd ismét lehunyja. Ahogy lekerül róla a felső elmosolyodik, s úgy csókol vissza a fiúnak. Most ő következik. Kyo felsőjéhez nyúl, s elkezdi lehúzni róla. Ha sikerült, akkor a mellkasát kezdi el simogatni.*
|
*A bólintást látva ő is bólint, elmosolyodik és átfordul a lánnyal úgy, hogy ő legyen alul. Hosszan megcsókolja, közben elindítja a kezét egy rövid, de tartalmas felfedezőútra az arcától egészen a hasáig, majd vissza. A lány állára nyom egy csókot, majd a nyakába csókolva nekilát leszedni a felsőt. Nem jár túl nagy sikerrel, egy pillanatra lenéz, majd rövid szerencsétlenkedés után egy megkönnyebbült sóhajjal lehúzza a lány felsőjét, és ismét visszahajol az ajkaira.*
|
*Ahogy elkapja az egyik kezét elmosolyodik, a csókra lehunyja szemeit, a kérdésre uzavarba jön kissé. Mit is mondhatna egy lány? Egy ilyen helyes fiúnak? Sóhajt egyet, s bólint. Nem, egy hang sem jön ki a torkán..*
|
*Röviden felnevet, ahogy a lány a hátára dönti, de nem tiltakozik. Elmosolyodva nézi az arcát, majd a mellkasát simogató kezeire néz, és reflexből elkapja az egyiket. Lehúzza magához a lányt, és hosszan megcsókolja, majd a szemeibe néz.*
- Szeretnéd?
*Zavarba ejtő kérdés vagy sem, nem támadhatja le egyből a lányt. Ezt meg kell kérdezni, kész :P így kívánja az illem.*
|
*Ahogy lefordul róla elhúzza a száját, a kérdésre elmosolyodik.*
- Maradjon. Neked nagyobb szükséged van rá, mint nekem
*Dönti oldalra a fejét, s a fiú felé fordul. A pillantást tűri, de nem sokáig. A fiúra mászik, s a hátára fordítja, majd ráül a hasára. Elmosolyodva figyeli az arcát, majd végigsimít az arcán, majd odahajolva hozzá a nyakára nyom egy csókot, majd felegyenesedik. A fiú mellkasát kezdi el simítgatni.*
|
*A kuncogásra még szélesebbre húzza a vigyorát, és lassan lefordul a lányról, és lefekszik mellé. Az oldalára fordul, felkönyököl, és úgy gyönyörködik a lányban. Már nem is fáj a válla.. a zsebébe nyúl és előveszi a medált. Megforgatja az ujjai közt.*
- Még mindig nálam maradhat? Tényleg csodákat tesz.
*Mosolyog, és a választól függően elteszi vagy visszaadja. Mély levegőt vesz, és pillantását a lányon felejtve elmereng.*
|
*Ahogy elszakad tőle nagyokat pislog, s úgy néz a fiúra. A szavaira felkuncog (kép).*
- É-én? Telhetetlen?
*Mosolyodik el, angyalian pislog, s úgy élvezi a fiú érintéseit. A csókra lehunyja szemeit, s rögtön viszonozza, átöleli a fiút, s a derekánál pihenteti meg a kezeit.*
|
*A lány válaszára elégedetten bólint, de ahogy lehúzza magához elvigyorodik. Két kezét lecsúsztatja a lány derekához végigsimítva az oldalát, majd vissza, és mindkét kézzel megtámaszkodik a feje mellett. Vigyorogva elszakad az ajkaitól, hogy a szemeibe nézhessen.*
- Milyen telhetetlen vagy..
*Vigyorog, játékosan végighúzza a mutatóujját a lány orrán, majd nyom egy puszit a homlokára, majd az orra hegyére, végül egy rövidet az ajkaira, felpislog a szemeibe, majd behunyva a sajátjait hosszan megcsókolja.*
|
*A nyakcsókra elneveti magát, majd végigsimít a lány arcán, pont akkor, amikor a fiú az övén. Elmosolyodik, a szavakra bólint egyet.*
- Rendben.. benne vagyok!
*Vigyorodik el, de nem bírja tovább, így a fiú nyaka köré fonja kezeit, s lehúzza magához egy hosszú csókra.*
|
*A lány simogatására elmosolyodva felnéz egy pillanatra, majd tovább csókolja. Az újabb csókot is viszonozza, majd lopva kitér a lány nyakára, és oda is nyom egy csókot, de messzebb nem megy el. Egyrészt mert nem akar tolakodónak tűnni, másrészt mert tudja hogy ez még túlságosan korai. Végigsimít Kaname arcán egy mosollyal.*
- Ha lesz kedved, majd kimehetünk sétálni is a kórház kertjébe.. biztos engedélyezik, hisz erősítenem kell a lábam.
*Bólogat töprengve, majd sóhajt egyet és vállat von.*
- Vagy maximum beleraknak egy tolókocsiba.. nem baj, az is jó móka lesz
*Vigyorodik el, és ismét megcsókolja a lányt röviden, de érzékien.*
|
*Ahogy ő kerül alulra elmosolyodik, a kérdésre mondana valamit, de befogják a száját egy csókkal. Átkarolja a fiú nyakát, majd a hátára csúsztatja, s elkezdi simogatni. Nem hagyja abba a csókot, olyan jó így.. végül csak elszakad tőle, s átkarolja a mellkasát, majd elmosolyodva újabb csókot nyom ajkaira.*
|
*A lány szavaira elmosolyodik, de esze ágában sincs lebeszélni róla. Egyedül unatkozna itt bent :P a csókra lehunyja a szemeit és két kézbe fogja Kaname arcát, úgy csókol neki vissza, majd az egyik kezével finoman a hajába túr, közben a másikkal végigsimít a hátán, végül magához öleli és lehúzza maga mellé, majd fölé hajol úgy, hogy nem fekszik rá. Elszakad az ajkaitól, és elvigyorodik.*
- Így sokkal jobb, nem?
*Dönti oldalra a fejét, és ismét megcsókolja a lányt hosszan, hevesen. Egyik kezével megtámaszkodik közben a feje mellett.*
|
*A szavakra elvigyorodik, majd elmosolyodik.*
- Én is örülök!
*Bólogat, a simításokra behunyja szemeit. A kérdésre sóhajtva felnyitja szemeit.*
- Nem. Foglalmam sincs.. de amíg te bent vagy, én is mindenképp maradok!
*Vágja be a komoly arckifejezését, majd feltérdel az ágyra, (nem a fiúra) és az ajkaihoz hajol, majd megcsókolja. Elszakadva tőle elmosolyodik (2.kép), s végigsimít az arcán.*
- Jó veled lenni..
*Mosolyodik el, majd ismét megcsókolja, mostmár hevesebben és szenvedélyesebben, mint az előbb.*
 
|
*Ahogy a lány elkezd mesélni, figyelmesen hallgat, és kissé feljebb is ül az ágyon. Néhol bólogat, néhol elmosolyodik, a végeredmény meg egész jó ^^*
- Ennek nagyon örülök! Én nem sürgetek semmit, lesz időnk megismerni egymást. Egyelőre inkább rád koncentrálnék..
*Dönti oldalra a fejét, ahogy a lány ráfekszik mély levegőt vesz, majd egy mosollyal ki is fújja. Megpihenteti az ép kezét a lány derekán, és azt a részt kezdi el apró mozdulatokkal simogatni.*
- És tudod már, hogy mikor engednek ki téged?
|
*A simításra felkapja a fejét, a szavakra elmosolyodik.*
- Azthittem alszol..
*Dönti oldalra a fejét, majd sóhajt egyet. Végigsimít a fiún, a takarón keresztül, majd mély levegőt vesz.*
- A bátyám részéről is minden oké.. ugyan tart a dologtól, de mondott valamit, ami megragadott..
*Felmászik a fiúra, s a mellkasán kezd el körözgetni az ujjával, s azt is nézi közbe.*
- Kedvel téged, csak engem félt.. szóval még lehettek puszi-pajtások
*Mosolyodik el, s felnéz a fiúra, majd ráfekszik.*
|
*Ahogy az ajtó ismét kinyílik meglepődve nyitja fel a szemeit és a hátára fordul. Kanamét látva kérdezne valamit, de átöleli, így inkább nem mond semmit, csak elmosolyodva átkarolja. Kezével a hátát simogatja.*
- A nővérem részéről semmi probléma
*Jelenti ki halkan, kíváncsian a lányra néz, de nem faggatja. Majd mesél, ha akar.*
|
*Ahogy nyílik az ajtó felkapja a fejét, s fel is áll. A kérdésre megvonja vállait.*
- Haza ment kutyát etetni.. estére visszajön.
*Kyo szobájára néz, s ekkor hallja meg a következő szavakat.*
- Ööö.. akkor.. bemegyek..
*Mosolyodik el lassan, majd a kilincsre teszi a kezét, s belép, majd becsukja maga után. Elmosolyodva látja a fiút, s közelebb lépkedve hozzá leül az ágyra, majd a hasára dőlve átöleli, már amennyire tudja. Most nem mond semmit.*
|
*Nővére kiakadásakor már tudja, mi fog következni.. lehunyja a szemeit, a fejbekólintásra felszisszen és megdörzsölgeti a fejét. Morcos pillantást vet a nővérére és sietve felül, mielőtt még az ágyról is leborul. Elhelyezkedik kényelmesen, fejét a párnára hajtja, és szemforgatva derékig betakarózik, majd lehunyja a szemeit.*
- Pihenek, na..
*Duzzog, csukott szemmel integet az ajtó felé, majd sóhajt.*
|
*Öccse szavait hallva lehunyja a szemeit és bekönnyezik, de ahogy elszakad tőle szipog egyet, és sietve megtörli a szemeit. A beszólására lehunyja a szemét, szemhéjai rángatóznak egy sort, fogait összeszorítja, kezét ökölbe szorítja.*
- Én nem is szoktam elérzékenyülni!!
*Kiabálja le öccse fejét miközben jókorát sóz a kobakjára, majd morcosan feláll. Remélhetőleg Kyo nem a földön köt ki.*
- Pihenj! Se az ablakon, se az ajtón ne mássz ki holnapig, megértettük egymást?!
*Néz rá szigorúan, és csak akkor bólint, ha megfelelő választ kapott. Az ajtó felé indul.*
- A csatlakozásodat meg majd később megbeszéljük.
*Kilép az ajtón, Kanamét meglátva elmosolyodik, majd körbenéz.*
- Nico? *megvárja a választ, aztán behúzza maga után az ajtót* Pihenni zavartam, de nyugodtan menj be hozzá, ha szeretnél.
|
[335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
