Témaindító hozzászólás
|
2007.09.20. 15:03 - |
Egy teljesen átlagos kertesház, melyben egy nő lakik, Rose, a férjével Tommal, és a lányukkal, Susieval. Van egy szobacicájuk, és igen otthonos berendezésű. |
[31-12] [11-1]
*Ahogy átlarkolja összehúzza szemeit, s úgy néz Brycera. A szavakra összeszorítja szavait.* - Miért te talán meséltél a Te mellék-állásodról? *Vág komoly arcot, majd a kislányra néz. A szavakra elhúzza a száját, majd a fiúra néz. Toboe nézi az előtte ülő kislányt, majd leül elé, s a mellkasának nyomja az orrát.* - Bántanál egy kislányt? Szívtelen vagy *Von vállat, s kiszakad a fiú karjaiból. A szavaira bólogatásba fog.* - Igen, igen, menned.. ~Mi meg majd követünk és egyszerűbb lesz elkapni téged.. menj csak..~
|
- Óh, rendben van. Hmm, jut eszembe..
*Karolja át Nico vállát, és lehalkítja a hangját.*
- Meséltetek már a szomszédoknak a mellék-állásotokról? Oh jut eszembe, még nem is gratuláltam.
*Kap a fejéhez, és elmosolyodva oldalra dönti a fejét.*
- Modortalan vagyok, de nem vettem semmilyen esküvői ajándékot.. nem lényeg. De bájos kislány, nem igaz?
*Néz hátra Susiera, aki lecsüccsen a földre és onnan pislog fel a kutyára. Visszanéz Nicora.*
- Szerintem senki sem szeretné, hogy baja essen. Annyira fiatal még..
*Vág irónikus arcot, majd összecsapja a két tenyerét, és az órájára nézve hangosan megszólal.*
- Ouh, nekem lassan mennem is kéne.
|
*A szavakra elhúzza a száját, majd összehúzza szemeit.* - Ceh.. most még nevetsz, de amikor megszerezzük.. *Csóválja meg a fejét, Toboe elhúzza a fejét, mikor meg akarják fogni az orrát, de a fejsimire megcsóválja a farkát. Itt senkit nem zavar, hogy félig farkas? :O Bryce szavaira mély levegőt vesz.* - Hmm.. én is megkóstolom *Lép oda a fiú mellé, s elindul mellette.* - Nem szabadulsz meg tőlem egykönnyen.. *Szavai halkak, de jól hallhatóak. Toboe majd vigyáz Susiera.*
|
*A kislány ugyan még folytatná akkor is a faggatózást, amikor leteszik, de Toboe elvonja a figyelmét. Elneveti magát és a kutya orra felé nyúl, ha tudja megfogja, majd odalépeget elé és elkezdi simogatni a fejét. Bryce egy mosollyal a CDre néz, majd Nicora.*
- Cöcöcö, sokat fáradoztam a megszerzésével. Nem adom ingyen..
*Szegi fel az állát egy mosollyal, elnéz Veronicáék felé, majd vissza Nicolasra várakozón. Ellöki magát a faltól.*
- Ne haragudj, de meg kell kóstolnom a sütit még egyszer. Valami mennyei..
*Hunyja le a szemeit egy pillanatra, és a konyha felé indul jókedvű dúdolgatással.*
|
*A kislány kérdésére ránéz, majd a kutyára.* - Toboe.. de hívd csak Tobinak *Von vállat, a további kérdésre elneveti magát.* - Nem.. *A gúnyos hangra a fiúra néz, majd leteszi a kislányt a földre. Toboe odaszökken hozzá, megnyalja az arcát, majd felposlog gazdájára, aki nem is figyel rá.* - Van nálad valami, ami a miénk! Ide adod önszántatból, vagy esetleg más úton kell, hogy elvegyem tőled? *Céloz itt a CD-re, majd karbateszi kezeit. Elnéz a lányok felé, majd vissza Brycera.*
|
- Ni-co..
*Szótagolja a kislány a nevet, majd mosolyogva bólint, hogy érti. Mutatóujjával zavartan elkezdi piszkálgatni az ajkait, miközben lepislog a kutusra.*
- Mi a neve?
*Nyújtózik ki egyik kézzel a kutya felé, de nem éri el, így virgonc nevetéssel ismét az ajkaira teszi az egyik ujját, és nagy boci szemekkel visszapislog Nicora. Veronica után néz, majd visszafordul a fiúhoz.*
- Ő a mamád?
*Dönti oldalra a fejét. A barátnőre céloz, dehát apa is mindig anyát mamának hívja.. értelmes arccal várja a választ, Bryce karba tett kezekkel a falnak dől, és gúnyos mosollyal Nicora néz.*
- Aranyosak a gyerekek, nem?
*Rose örömmel karon fogja Veronicát és becibálja a konyhába hogy mutathasson neki festékmintás könyvet.*
|
*A CD-t meglátva elhúzza a száját, és sóhajt.*
~Remek, ennél rosszabb már nem is lehetne..~
*Ám amikor a kislány Nico karjaiba kerül, egy pillanatra még a küldetést is elfelejti. Elmosolyodva figyeli a számára aranyos jelenetet, és szélesebbre húzza a vigyorát.*
~Vajon milyen lesz, ha egyszer a saját gyerekét fogja a karjaiban tartani? Áhh, miken jár az agyam? *rázza meg a fejét, és összehúzza a szemeit* Koncentrálj!~
*Mély levegőt vesz, és Rosehoz siet.*
- Amíg a férfiak kutyáznak Susieval, kikérhetem a segítségedet? A dolgozószobát szeretnénk átfesteni. Látom, hogy ti remekül megoldottátok a festést.
*Néz körbe a házban, majd Nicora sandít. Lefoglalja a szülőket, de egyelőre másban nem tud segíteni..*
|
*Ronnie halk szavaira sóhajt egyet, majd elengedi. Toboe szaglászódik egy kicsit, mikor egy kislány nyújtja felé a kezét. Nico a CD-t meglátva összehúzza szemeit, s mély levegőt vesz.* ~Semmisem olyan könnyű, aminek látszik..~ *Megszaglássza, majd felnéz a gazdájára, aki egy mosollyal bíztatja. Vakkant egyet, majd a kislányra néz, de ekkor emelik el előle. A visítésra összehúzza szemeit, de mikor a karjaiba kerül a gyermek nagyokat pislog rá. A kérdésre elmosolyodik.* - Az enyém.. de ne hívj bácsinak.. inkább Niconak *Dönti oldalra a fejét, majd kíváncsian Rosera néz, végül Ronniera, hogy most mi lesz?*
|
*Rose hátranéz, és mosolyogva bólint.*
- Természetesen! Az én nevem Rose. A kislányunk, Susie is...
- Anaaaaaa, titus elvette Bonniet!!!!
*Rohan be visítozva egy durcás arcú, barna hajú kislány, ám a kutyát meglátva el is feledi a bánatát. 3-4 éves lehet.. a kutyához rohan csillogó szemekkel.*
- Kutuuuus!
*Nyújtja ki felé félénken, de széles mosollyal a kezét, majd tátott szájjal felnéz Nicolasra. Milyen naaagy XD végül Veronicát is végigméri, míg Bryce oda nem siet hozzá, és a karjaiba nem veszi.*
- Hagyd a vendégeket, inkább szerezzük vissza a cicától a babád.
*Veronicára kacsint, és megvillantja az övébe akasztott CD-lemezt. A kislányra néz, aki durcás arcot vág.*
- De én kutuzni akajoooook!!
*Bryce sóhajt, és Nico karjaiba nyomja át a kislányt. Susie megkapaszkodik Nico vállaiban, és széles vigyorral, félénken pislog rá.*
- A bácsié a kuta?
|
*Igen, hasonló reakció, az ő álla is a padlón koppan. Nagyokat pislog, a kézcsókra rándul egyet a gyomra, de bájosan elmosolyodik.*
- Nahát, micsoda.. meglepetés! Ömm, igen.. Veronica Hudson vagyok, ő a férjem, Nicolas Hudson. Most költöztünk az utcába..
*Magyaráz Rosenak, miközben megtörli a gatyájában a kezét. Az invitálásra bemegy és a házat kezdi el fürkészni. Ahogy Nico átkarolja, elmosolyodva odabújik hozzá. A füléhez hajol.*
- Nincs semmi probléma.
*Suttogja el halkan, és egy mosollyal elszakad tőle. Rosehoz fordul.*
- Kérlek, tegezzük egymást.. régóta éltek itt?
*Kérdezi kedves mosollyal, miközben a lakást fürkészi.*
|
Egy teljesen átlagos kertesház, melyben egy nő lakik, Rose, a férjével Tommal, és a lányukkal, Susieval. Van egy szobacicájuk, és igen otthonos berendezésű. |
[31-12] [11-1]
|