|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.21. 12:08 - |
| A város közepén levő viszonylag kicsi, de jól felszerelt kórház. Sürgős esetekkel csak ritkán foglalkoznak, mivel kevés sebészorvosuk és műtőjük van. Hangulatos, vidám szobák várnak a betegekre, de látszik azért hogy nem egy klinika.. |
[335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
*Ahogy nővére odasiet, összeszedi magát. A szavait hallva összehúzza a szemeit, és elkapja a lány csuklóit.*
- Veronicának hívnak, igaz? Ne ártsd bele magad a dolgaimba. Hálás vagyok, amiért megmentettetek, de itt nem vagyok biztonságban.. és ha megkérhetlek, ne érj hozzám!
*Tolja el magától a csuklóit, kikerüli, és rezzenéstelen arccal tovább indul, ekkor jön oda Kaname. A kezére néz, de nem fogja meg, csak lépked tovább.*
- Kyo.. Kyo..
*Mondaná másodszorra a vezetéknevét is, de megakad a szó a torkán, megtorpan, és hosszan maga elé mered.*
~Már reflexből is kimondtam volna.. nem tudok úgy tenni mintha nem ismerném..~
*Lehajtja a fejét, lehunyja a szemeit, és Kanameról elfelejtkezve tovább indul. Az ingét kezdi el begombolni.*
|
*Clark halk szavaira elhúzza a száját, de amint megpillantja Kyot mintha a külvilág nem is létezne. Csak nézi egy jó darabig (kép), majd lassan elindul felé. Igazából nem tudja mi baja.. xD A fiú elé érve oldalra dönti a fejét, s a kezét nyújtja neki.*
- Kaname Hudson vagyok.. benned kit tisztelhetek?
*Fürkészi a fiú arcát, de ha nem akar vele kezetfogni, akkor leengedi.*
|
*Kaname ölelésére pislog egyet, majd megöleli.*
- Jól van! De nyugodj meg!!
*Néz rá szigorúan, majd bólint. Amint megérkezik Kyo ránéz, összehúzza szemeit, s végigméri. Clark oldalbabökéséra odanéz. A szavakra szusszan egyet.*
- Hát, mit ne mondjak.. eléggé rossz bőrben van.. szegény fiú
*Csóválja meg a fejét, majd egy sóhajjal Clarkra néz.*
- Jobb lenne őket egyedül hagyni, nem?
|
*Kaname válaszára teljesen elcsügged, lehajtja a fejét, összegörnyed, és ha kicsit gyerekesebb lenne talán még sírna is.*
- Kikosarazott..
*Suttogja nagyon halkan, miközben Kaname Nico nyakába ugrik. Durcásan karba teszi a kezét.*
- Mázlista..
*Céloz itt Nicora, akkor is ha a bátyja XD. Kyot meglátva elhúzza a száját, és megpöckölgeti Nico vállát.*
- Hé.. *hajol a füléhez hátulról* ..ez az öccse. Mondtam én hogy fancsali állapotban van.
*Csóválja meg a fejét, s az ajkait lebiggyesztve Kanamera mered.*
|
- Clark!!
*Pattan fel a helyéről, és fenyegetőn felemeli a mutatóujját.*
- Ha nem nyugszol le, beléd lövök! Kaname túl fiatal hozzád!!
*Harapja le Nicon keresztül a fiú orrát, ám egy ismerős hangot hallva meglepve hátrafordul, és öccsére néz. Elkerekednek az ő szemei is és minden dühét elfeledve nézi a fiút, de ahogy tovább indul ő is észhez tér, elé siet, és egyik kezét a mellkasára, a másik az ép vállára teszi.*
- Hová mész? Pihenned kell! Még egyáltalán nem gyógyultál meg!
*Néz rá szigorúan, bár inkább aggódva.*
|
*Épp az ingjét veszi magára, miközben kilép az ajtón. A combján levő kötésre már rávette a nadrágját, most a vállán levő kötéstől próbál belebújni az ingébe. Felszisszen, de lelöki a válláról az orvos kezét.*
- Eresszen el, nem kérek a tanácsaiból! Hálás vagyok a kezelésért, de elmegyek!
*Elindul, de Veronicát meglátva meg is torpan. Elkerekednek szemei, ajkai is szétnyílnak.*
~Már megint ő..~
*Sietve észbekap, becsukja a száját, oldalra néz (kép), majd összeszedi magát, és az ingébe bújva tovább indul. A földet nézi.*
|
*Ronnie szavaira bólint, s a falhoz áll. Clark kérdésére felkapja a fejét.*
- Ho-hogy é-én?
*Néz körül, majd elvigyorodik, ahogy beugrik Nico mögé. Elneveti magát, a mentegetőzésre megcsóválja a fejét. A kérdésre eltöpreng, s megrázza a fejét.*
- Talán majd később.. most nem vagyok szomjas.
*Von vállat egy mosollyal, s szökken egyet, majd Nico nyakába ugrik.*
- Meg amúgy is! Most ki kell élveznem, hogy újra van bátyám!!
*Szorongatja meg a fiút, majd elszakadva tőle sóhajt egyet.*
|
*Ahogy Kaname a hátára ugrik meglepetten pislog rá, a párbeszédet hallva sóhajt. Végre megszabadul a terehtől, s karbateszi kezeit. De ahogy Clark bújik mögé értelmes fejet vág.*
- Ma mindenkinek én vagyok a pajzsa, ha baj van?
*Sandít hátra Clarkra, majd megcsóválja a fejét.*
|
*Nem fog fel semmit a külvilágból, szépen elkómázgat. Ahogy megrázzák a térdét felszisszen, és a tarkójához nyúl.*
- Ez már tuti agyrázkódás..
*Hunyorog, Ronniera néz, majd körbe a folyosón.*
- Nem járt erre..
*Feltápászkodik, majd kihúzza magát, és Kanamehoz ballag. Megköszörüli a torkát és elnéz az italautomata felé.*
- Esetleg meghívhatlak valamilyen italra?
*Ronnie felé sandít, és sietve beugrik Nico háta mögé, ha megfordulna akkor elkapja a vállait, hogy maga előtt tartsa.*
- Csak egy ital, semmi más!! Biztosan ki van száradva!! Csak egy ital!!
*Néz Ronniera, majd reménykedve Kanamera.*
- Nos? Én fizetek..
|
- Leléphetsz
*Biccent Clarknak, de ahogy kidőlne sóhajt egyet, elkapja a grabancánál és leülteti a székre. Megcsóválja a fejét és nézi a párost, majd elmosolyodva lehajtja a fejét, és a földre néz. Az orvost látva felcsillannak a szemei, de mivel látja hogy nem az ő dokija, sóhajt. Ahogy Kaname Nico hátára ugrik, elképed, és megcsóválja a fejét. Ismét elgondolkozna, de a kérdésre összerezzen.*
- Nemsokára 16 éves lesz..
*Bólogat a földet figyelve, Nicora néz, majd Clarkra sandít. Sóhajt egyet, leguggol elé, és megrázogatja a térdét.*
- Hé, nem járt erre az orvos?
*Bizonyára nem választ kap, így sóhajtva leül a mellette levő székre, és körbenéz. Kanamen állapodik meg a tekintete, elmosolyodik*
- És Niconál fogsz lakni?
|
*A párbeszédre elvigyorodik, s ahogy Clark a földre kerül elképed. Ronniera néz szomorúan.*
- Ezt én is el tudtam volna intézni..
*Sóhajt fejcsóválva, majd körbenéz. Ahogy testvére megöleli és megcsikizi nem bírja visszafolytani a nevetését, de amint elszakad tőle csípőre teszi a kezeit, s megcsóválja a fejét. Már mondana valamit, mikor megjelenik a hűszeretett doktor bácsija. Ijedten Nico mögé szökken, s megfogva vállait ráugrik a hátára.*
- Nem megyek sehova!
*Rángatja meg Nico felsőjét, majd szorosan átöleli a nyakát.. remélhetőleg nem fog megfulladni.*
- Kisasszony!! Nyugalom! Csak néhány napig kell bent lennie!! Kérem, ne nehezítse meg a dolgunkat!
- De én utálok kórházba lenni! Otthon is tudok pihenni!
- De semmi biztosíték arra, hogy pihenni is fog.. itt marad néhány napot! Ezzel a téma lezárva!
- NEM! Nem érti?!
- Jójó.. akkor visszajövök később..
*Kaname lemászik Nico hátáról, s leporolgatva ruháját kihúzza magát. Ronnie elé lépked.*
- Hány éves az öcséd?
*Dönti oldalra kíváncsian a fejét.*
|
*Kaname kérdését hallva eltáltja a száját.*
- Héé! Kaname.. kiforgatod a szavaimat
*Csóválja meg a fejét, majd Clarkra néz, aki épp ekkor kap egy taslit. Elmosolyodik, majd mély levegőt vesz. Ronnie szavaira oldalra dönti a fejét, s megöleli testvérét.*
- Mi is örülünk! Ugye Hugi?
*Csikizi meg egy kicsit, majd elengedve sóhajt. Ronniera néz.*
- Remélem jobban lesz az öcséd és emlékezni fog rád.. hmm
*Töpreng el, majd maga elé néz, illetve Clarkra, aki épp ott fekszik, amit néz. Megrázza a fejét, s helyette a plafont kezdi fürkészni.*
|
- Clark Travis, szolgálatodra..
*Fogja meg a lány kezét, és ha hagyja kezet csókol neki. Ahogy kinyílik az ajtó Ronniera néz, majd Kanamera, a vezetéknevét hallva elsápad.*
- Ő a.. ő a..
*Ronniera nézve maga elé tartja mindkét kezét, és elkezd hátrálni.*
- Ro.. Ronnie..e..esküszöm hogy nem tudtam.. nem tudtam hogy a társad húga.. ne ü..
*Nem tudja befejezni, mert máris kap egy akkorát hogy szépen orrabukik és lefejeli a padlót. Kómásan jojozó szemmel, csillagokkal a feje felett fejezi be a mondatot.*
- ..ss túl nagyot..
*Megdörzsölgeti a tarkóját, és szédelegve talpra áll. Szalutál.*
- Leléphetek?
*Nem vár választ, kidől oldalra és végigborul az egyik széken. Ő most ellesz.*
|
*Elégedetten tapasztalja, hogy végre rajta van a felső. Jólesően nyújtózik kicsit, bár a fiú szavaira meglepődve meg is dermed.*
- Tényleg? Nagyon örülök!!
*Mosolyodik el lelkesen, de ahogy a fiú kézen fogja és az ajtó felé húzza, megszeppen.*
- De..de.. nem kéne előtte átöltöznöm? Meg kicsit sápadt vagyok..
*Szedi rendbe gyorsan a frizuráját, majd egy mély levegővel kilép. Kaname kérdésére zavarba jön, a kezét látva haptákba vágja magát, és erőteljesen kezet ráz.*
- Veronica Hunter, szintén örvendek!
*Clarkra néz, és ekkor tűnik csak fel neki. Kanamera néz, majd Clarkra, ökölbe szorítja a kezét és egy jókorát sóz a fiú tarkójára.*
- Még csak rá se nézz!!!!!
*Ordítja le a fejét, majd bájos mosollyal az öklét a mellkasához emeli, és visszafordul a többiekhez.*
- Örülök hogy megtaláltátok egymást.
|
*A fiú szavaira elneveti magát, majd sóhajt. A kérdésre bólint, majd oldalra dönti a fejét.*
- Igen. És benned kit tisztelhetek?
*Fordul szembe a fiúval, ekkor érkeznek Nicoék. Végigméri a lányt, majd elvigyorodva oldalba böki Nicot.*
- Tudtam, hogy nagy nőcsábász vagy.. a barátnőd, igaz?
*Vigyorog, mint a tejbetök, majd kuncog egy jót (kép).*
- Kaname Hudson vagyok
*Nyújtja a kezét a lánynak, majd elmosolyodva oldalra dönti a fejét.*
|
*Ahogy a tű belé kerül felszisszen, majd mély levegőt véve a lányra néz. A vattát fogva a karjára néz, majd a dokira.*
- Oké.. pihenni fogunk. Legalábbis a részemről..
*Ronnie felé fordul, a szavaira elmosolyodik.*
- Nem kell meghálálnod semmivel. Nekem már az jutalom, ha veled lehetek
*Dönti oldalra a fejét, s szerencsétlenkedésre lemászik az ágyról, kidobja a szemetedbe a vattát, majd a lány elé lépked. Kérnie sem kell, máris segít neki, majd egy sóhajjal az ő felsője után nyúl.*
- Amúgy a hugom is megkerült..
*Jelenti ki vidáman, felveszi a felsőjét, majd az ajtóra néz.*
- Kint várakozik.. gyere, bemutatom neked!
*Fogja meg a lány kezét, s az ajtó felé húzza, majd kinyitja, előre engedi, kilép utána, s célba veszi Kanamét. Megáll előtte, majd átkarolja Ronniet.*
|
*A lány véleményváltozására meglepődik, és sietve kihúzza magát, miközben mellkason veregeti magát.*
- Igen, ügynök.. célom az elesettek és az ártatlanok megmentése, a gyengék védelmezése, a csinos lányok hajszolás..köhm..
*Megköszörüli a torkát, és sietve ismét kihúzza magát. Szintúgy haptákba vágja magát, és ő is szalutál, majd leengedi a karját, és a falnak dőlve a lányra mosolyog.*
- Kaname a neved, igaz? Látom megsérült a vállad.
*Húzza el a száját a kötésre nézve. Ahogy a doki kijön bólint.*
- Na, ez is megvolt. Már csak várni kell.
*Sóhajt, és ismét a lányra néz.*
|
*A kérdésre kinyitja a szemeit, és elmosolyodva bólint.*
- Igen, meg.. még..nem emlékszik rám..
*Húzza el a száját, a doki lefertőtleníti a tű helyét Nico karján, majd finoman beleszúrja, és elkezdi egy csövön át levezetni a vérét. Hamar végez, lecsatolja a csövet, kihúzza a tűt, egy vattát nyom a helyére, és a zacskó vérrel már fel is áll.*
- Hálás vagyok.. pihenjenek, mi máris intézkedünk!
*Siet ki az ajtón, Ronnie utána néz, majd lassan felül, és Nicora néz csillogó szemekkel.*
- Most mentetted meg az életét... nem is tudom, hogyan köszönjem meg..
*Mosolyog, leszedi a vattát a karjáról és kidobja az ágy mellett levő szemetesbe. Megpróbálja kinyújtani, vagy behajlítani a karját, de felszisszen. Jó, talán túlzásba vitte a "vegyen le annyit amennyit lehet" kijelentését. A felsőjére nézve egy kézbe fogja, és megpróbálja a másik karja mozgatása nélkül felvenni, de sikeresen belegabalyodik. Lemászik az ágyról, és Nicohoz lépked.*
- Segítenél felvenni?
*Pislog rá oldalra döntött fejjel.*
|
- Ügynök?
*Képed, el gyorsan megigazítja a fiún a felsőt, majd hátrébb lép, s haptákba vágja magát (kép).*
- Sajnálom, amit az előbb mondtam és tettem.. nem úgy gondoltam.. ki voltam akadva..
*Hajtja le a fejét, majd a vállára néz, ami szépen be van kötözve. A falhoz lép, s nekidőlve lehajtja a fejét.*
|
*A lány szavaira odanéz, majd mély levegőt vesz. A történetre elkerekednek szemei.*
- Megtaláltad az öcséd?
*Néz el a lány felé, majd elmosolyodik. A doki utasításaira bólint, leveszi a felsőjét, nem zavartatva magát, hogy Ronnie is itt van. Leül az ágyra, majd a dokira néz várakozón.*
|
[335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
