|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.19. 12:26 - |
| Nicolas Hudson háza. Kivülről olyan mint a többi, s belülről sincs nagy különbség.. bár, a bejáratnál egy leolvasó kütyü van, így be nehézkesen lehet jutni, ki annál könnyebben. Egy kis hátsó kert vezet a teraszról, ahol egy kis tó díszeleg. |
[95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
- Jó, jó.. megyek.. de.. áhh.. utálom amikor parancsolgatsz
*Vágja be a durcát, beül a kocsiba, majd az ablakon kinézve nagyot sóhajt.*
~Milyen fura.. pont az ő házánál jukadtam ki.. talán a sors akarta így.~
*Mosolyodik el, a kórházat meglátva elhúzza a száját, s lejjebb csúszik az ülésben.*
- Nem akarok azokkal az undok boszikkal találkozniiii
*Csapja ki a hisztit, de Nicora nézve komolyságot erőltet magára.*
|
*A válaszra komoly arcot vág.*
- Semmit sem változtál.. de akkor is bemegyünk!
*Von vállat, megfogja a lány kezét, majd az ajtóhoz húzza.*
- Semmi ellenvetést nem fogadok el!
*Belépve a házba a szobájához húzza, elővesz egy felsőt, s Kanamera teríti, majd a kijérathoz vezeti. Húzza, ha nem jön magától. Kilépnekaz ajtón, a garázshoz battyog, kinyitja a kocsi ajtaját a lánynak, majd átmegy a másik oldalra, s beül a vezető ülésbe. Kihajt a garázsból, s elindul a kórház felé.*
- Meg kell gyógyulnod, ezt te is tudod
*Fel is tűnik a kórház..*
|
*A kérdésre elhúzza a száját, s a vállára néz.*
- Azok az ostoba libák megsebeztek!
*Vágja rá durcásan, majd felszegi a fejét.*
-Van amikor jobban, van amikor csitul.. most például nem fáj annyira
*Bólint egyet, majd elmosolyodik. A további szavakra megrázza a fejét.*
- Nem! Nem! Nem megyek kórházba! Azokhoz a boszikhoz én be nem megyek!! Nem! Jól vagyok!
*Fordítja félre a fejét, majd durcázik egy sort. Toboet meglátva elmosolyodik, megpaskolja a fejét, majd felnéz Nicora.*
- Akkor sem megyek be!
|
*A kérdésre már válaszolna, mikor a lány átöleli. Viszonozza, majd elmosolyodik.*
~Végre visszakaptalak.. hugom..~
*Mosolyodik el, a szavakat hallva elhúzza a száját.*
- De mostmár itt vagyok.. és te is
*A további szavakra összehúzza szemeit.*
- Cég? Hmm.. érdekes
*Töpreng el, az újabb ölelésre elmosolyodik.*
- Én is örülök
*Öleli a lányt, majd eltolja magától. A vállára néz, majd elkerekednek a szemei.*
- Mi történt? Te megsebesültél..
*Szörnyed el, majd a sebhez nyúl.*
- Mennyire fáj? Be kell mennünk a kórházba!
*Bólint határozottan, majd feláll, s felsegíti a lányt is.*
- Át kellene öltöznöd.. hmm.. kórház után elmegyünk vásárolni
*Bólint, majd mély levegőt véve körbenéz. Toboe ekkor jelenik meg, s szépen Kaname lábaihoz szökken, majd farkcsóválva felnéz rá. Igen, még emlékszik rá.*
|
*A hangokat meghallva összekapja magát, meglátva a fiút elkerekednek a szemei. A kérdésre bólogatásba fog, majd megrázza a fejét.*
- Nicolas?
*Meg se várja a választ sírva borul a fiő karjaiba, s megölelgeti.*
- Annyira hiányzoltál.. miután elszakadtunk egymástól nem tudtam mit tegyek.. Nico
*Néz fel könnyes szemekkel a fiúra, majd elszakadva tőle a vállára nézve elhúzza a száját.*
- Valami cégtől jöttek és elkaptak..
*Töpreng el, s felszáradnak a könnyei.*
- Annyira örülök! Bátyus!
*Borul megint a fiú karjaiba, majd elmosolyodik.*
|
*A konyhában tevékenykedik, mikor meghall valami zajt a hátsó kertből. Elteszi a törlőrongyot, majd a zsebébe csúsztatja egyik kezét, s elindul kifelé. Kilép az ajtón, s megpillant egy lányt, hosszú kékes hajjal. Összehúzza szemeit.*
~Kanamének is ilyen volt a haja..~
*Dönti oldalra a fejét, majd a lány mögé lépked.*
- Szia.
*Leül mellé, s ahogy megpillantja a lány arcát meglepődik.*
- Te vagy az..? Kaname..?
*Hitetlenkedve nézi a lányt, majd végigméri.*
|
*Egy kis ház kertjébe menekül, s leül a kis tavacska mellé. Felhúzza lábait, majd átkarolja. Már a válla sem érdekli. Végülis csak átment rajta a golyó, nem maradt benne. xD Jü hozzáállás.. -.- A tavat figyeli, majd elgondolkodik.*
~Emlékszem.. régen Nicoval mindig a tavakat néztük.. imádtuk..~
*Húzza el a száját, majd tovább mereng.*
|
*Ahogy a lány rámosolyog ő is elmosolyodik. A házhoz érve végigméri az autót, majd ey fejrázással megáll. A kézfogásra sóhajt egyet. Amint meglátja az asszonyt biccent neki, s oldalra dönti a fejét.*
- Jó napot..
*Amint meglátja Brycet eltáltja a száját, de gyorsan be is csukja.*
~Nehezebb lesz mint hittem.. remek..~
*Fordítja félre a fejét, majd visszanéz az asszonyra. Az invitálásra előre engedi Ronniet, majd belép ő is. Körbenéz, majd magához húzza a lányt, s átkarolja.*
|
*Egy 30 éveiben járó asszony nyit ajtót. A párt látva meglepődik.*
- Jónapot.. segíthetek? Csak nem maguk is most költöztek ide? *hadarja el, s fellelkesedve hátranéz* Tom, gyere ide, itt vannak akikről Mr. Bryce mesélt!
- Rose, ez a süti mennyei!
*Tűnik fel az ajtóban Bryce, amint épp lenyel egy falatot. A párost meglátva elvigyorodik, és megcsillannak a szemei.*
- Nahát, Nicolas, Veronica! Micsoda öröm titeket újból látni! Mrs. Hudson..
*Hajol meg Veronica előtt, elkapja a kezét és egy csókot lehel a kézfejére, majd a kezét nyújtja Niconak.*
- Ohh, zavarba hoz Mr. Bryce
*Legyint zavartan a nő, mire rákacsint.*
- Pedig a főztje tényleg fenséges.. de foglalkozzon csak a vendégekkel, én megnézem a kis lurkóm.
*Tűnik el az ajtóból, és Rose észhezkapva félreugrik az ajtóból.*
- A kislányom iskolájában tanít.. nagyon rendes.. na, de jöjjenek csak be!
|
*Ahogy közelednek a megadott címhez, feltűnik neki valami. Már megint.. a ház előtt parkoló, sötétített ablakos autó. Összehúzza a szemeit, és a környéket kezdi el fürkészni.*
~Már megint.. valami itt nekem nagyon nem tetszik..~
*Nicolasra nézve megerőltet egy mosolyt, bekanyarodik a ház ajtajához vezető ösvényre, fellépked a lépcsőn, és kikarol a fiúból. Helyette megfogja a kezét, és a másik kezével bekopog. Bíztatóan Nicolasra kacsint, majd hátranéz az autóra.*
|
*A kérdésre bólint egyet, majd összehúzza szemeit.*
- Végülis felesleges jönnie.. de ha hamarabb akarunk szabadulni, akkor ürügynek itt van ő
*Megvonja vállait, ahogy a lány belekarol félrefordítja a fejét. A szavakra sóhajt egyet.*
- Oké. Nem felejtem el
*Toboe mellettük áll, indulásra készen, így el is indulnak a célszemély háza felé. Összehúzott szemekkel felnéz, majd mély levegőt vesz.*
~Adjam önmagam? Hát, abból csak a baj lenne..~
|
- Toboe is jön?
*Lepődik meg, és elhúzza a száját.*
~Én meg szegény Kimet otthon hagytam...~
*Sóhajtva kilépeget az ajtón, körbenéz, s Nico szavaira elmosolyodik.*
- Én is örülök, hogy nem lőttelek le.. bár egy kutyával előnyöd van.
*Mosolyog, és ha a fiú végzett az ajtóval, akkor belekarol. Mély levegőt vesz.*
- Ne felejtsd el azokat az adatokat, amiket megbeszéltünk, és csak add önmagad.. mintha már teljesen természetes lenne, hogy házasok vagyunk.
*Dönti oldalra a fejét és Toboera nézve elindul a célszemély háza felé.*
|
- Igen, mivel te is úgy jöttél, mint egy betörő..
*Sóhajt szemforgatva, majd bólint.*
- Igen, kész vagyok.. Toboe!
*Szól kutyájának, aki mellette terem. Kilép az ajtón, majd ha a lány is kilépett, akkor becsukja. Nyújtózik egyet, majd Ronniera nézve elmosolyodik.*
- Örülök, hogy semmi bajod..
*Hajtja le a fejét, majd oldalra dönti a fejét.*
|
*A fegyvercsövet meglátva nyel egyet, ám észrevéve hogy csak Nico az, sóhajt egyet.*
- Én ne csináljak?? Te rejtőzködsz, mint egy betörő!!
*Csóválja meg a fejét, megfogja a fiú kezét és nehézkesen, de feláll. Elbattyog a fegyveréért, felveszi, visszaakasztja a helyére és körbenéz.*
- Csak.. *pár pillanatig hallgat, majd megrázza a fejét* ..nem fontos, a lényeg hogy jól vagy. Elkészültél, mehetünk?
*Mosolyodik el, és sóhajt egyet.*
|
*Kiugrik az ajtó mögül, s a lányra szegezi a fejét, s ekkor esik le neki, hogy ki is az. leengedi a fegyvert, majd int Toboenak, hogy szálljon le róla.*
- Veronica.. majdnem lelőttelek.. ne csinálj ilyet többet! Oké?
*Nyújtja a kezét a lánynak, majd mély levegőt véve Toboera néz.*
|
*Bizonytalanul megtorpan, és körbenéz. Elkezdi leengedni a fegyverét.*
~Túl nagy a csend.. talán már elmentek.. mi folyik itt?~
*Oldalra néz, ekkor látja meg a felé ugró kutyát, de már nem tud kitérni előle. Szépen a földre borul vele, fegyvere kiesik a kezéből és messzire csúszik.*
- Toboe.. Toboe, nyugalom! Csak én vagyok!!!
*Emeli fel mindkét kezét, és megpróbálja lenyelni a torkába ugró szívét.*
|
*Ahogy meglátja a fegyver csövét összehúzza szemeit.*
~Hmm.. kíváncsi vagyok a teljes alakjára.. Toboe..~
*Lenéz rá, majd elbök fejével az ajtó mögötti részre, s rögtön akcióba lendül. Nem nézi, hogy az illető, ráveti magát, mármint a kutya veti rá magát.. :P*
|
*Előhúz a szoknyája zsebéből egy mini tükröt, és leemeli. Elkerekednek a szemei, és összeszorítja a fogait.*
~Áhh, elrontottam a sminkem!!~
*Sóhajt, és a tükröt az ajtó felé fordítja. Nem lát senkit, ám ahogy elhúzná, a tükörben megvillan egy fegyver csövének a vége. Elkerekednek a szemei, elteszi a tükrét, két kézzel ráfog a fegyverre, lehunyja egy pillanatra a szemeit, majd kiugrik a falból be az ajtóba, és kinyújtja a karjait. A fegyvert magabiztosan szegezi a folyosónak. Összehúzza a szemeit, s kissé behajlított térdekkel, óvatosan beljebb lép.*
|
*A kopogásra leesik az ágyról, s a fejét fogva felül, majd a kutyájára néz, aki rögtön az ajtóhoz szalad. Halkan megkérdezi.*
- Mi a baj Toboe..?
*Mászik oda négykézláb, majd fegyvert fog, feláll, s a falhoz simulva lenyomja a kilincset, de nem tesz semmit. Mozdulatlanul áll.*
|
*Mire ideér el is felejti azt a fura autót. Körbenéz, majd átsiet az utca másik oldalára, és Nico ajtajához érve mély levegőt vesz. Felemeli a kezét, majd le is engedi.*
~Gyanús a csend.. és az a fura alak.. hmm.. valaki van a házban!~
*Hallja meg a TV által kiszűrődő hangokat. Előkapja a fegyverét és a ház oldalához simul, felemeli a fegyverét, és másik kezével erőteljesen bekopog az ajtón. Két kézbe fogja a fegyvert, és hátát a falnak döntve vár.*
|
[95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
