|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.19. 08:28 - |
Ma már Tayki és csapata tanyáznak itt.. az épület hatalmas, s sok titkos rejtekhelye van. Folyosók, emeletek, szobák és egyép helyiségek találhatók.. |
[147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
*Bátyja szavait meghallva összehúzza szemeit és felszegi az állát. Átbattyog Kyo mellé és belekarolva visszanéz Nicora. Vág egy értelmes grimaszt felé, majd mosolyogva Kyora néz. Fürkészi egy ideig, majd inkább előre tekint. Sóhajt és az égre néz. Elgondolkodik és a fiúra néz.*
- Van valami programod a nap maradék részére?
*Mosolyodik el, és inkább félrenéz.*
|
*Ahogy Ronnie odaszökken mellé ránéz, a kérdésekre megrázza a fejét.*
- Nem.. most nincs semmi program. Bár Kanaménak gondolom lenne terve valakivel.. *sóhajt* Na mindegy.. én személy szerint ahogy hazaérek veszek egy zuhanyt és ledőlök aludni..
*Von vállat és elnyom egy ásítást.*
- Kimerítő nap volt.. és ti? Ti mit csináltok?
*Néz rá a lányra eg mosollyal és sóhajt.*
|
*Nővérére mosolyogva feltápászkodik, és egy sóhajjal a vállára veszi a táskát. Felnéz az égre és fürkészi egy kicsit, majd elindul a trió után. Mögöttük battyog a földet fürkészve, és töprengve. Ronnie kérdésére felnéz, majd elmosolyodva vissza a talajra. Hátrapillant a táskára, majd körbe a tájon. Azért még nem teljesen nyugodt.. hisz nyílt célpontok, és Tayki már biztos felfedezte, hogy meglógtak. A következő lépéséből vajon hogy másznak ki? Ez is nehezen ment.. hasonló dolgokon elmélkedve kullog tovább.*
|
*A kérdésre elvigyorodik. Helyes.. elkapja egyik kezével öccse vállán, a másikkal a nyakán a ruhát, és felrántja. Leporolja a ruháját, a kezébe nyomja a táskát, majd Nicoék mellé szökken. Összekulcsolja a háta mögött a kezét, és az eget kezdi el fürkészni. A testvérpárra néz, majd mosolyogva lehunyja a szemeit.*
- Mit csináltok, ha hazaértek? Van már valami közös program?
|
*Ő egy kicsit le van maradva. Túlságosan gondolkodik. Ronniékra nézve halványan elmosolyodik, ahogy odajön Nico teljesen elmosolyodik. Felpislog rá, a szavakra szájhúzva bólint.*
- Ez nem teljesen igaz..
*Az átkarolásra felnéz, ahogy elszakad tőle utána néz. Megszaporázza lépteit és felzárkózik mellé. Visszanéz még az épületre, amitől egyre távolabb vannak, majd előre nézve sóhajt.*
|
*Ronnie szépen előrerobogott. Nem baj. Gondolkodva nézi a tájat, ahogy a lány letámadja szegény Kyot ránéz, majd elmosolyodva sóhajt. Kanaméra néz és mellé lépked.*
- Nálunk nincs ilyen gond.. mindig te főzöl
*Von vállat és átkarolja húga nyakát, de el is engedi. Megszaporázza lépteit és az útra érve mély levegőt vesz. Ásít egyet és megcsóválja a fejét. Gondolatban már otthon van.*
|
*A földet fürkészve, némán ballag, a táska pántját fogva. Kicsit mélyen mereng, és kicsit maga alatt van. Ígyhát teljesen váratlanul éri az átkarolás, még a táska is leesik a válláról. Egyrészt nővére karjától így normálisan levegőt se kap, másrészt a fejdörzsölgetés eléggé fájdalmas -fel is szisszen- harmadrészt most volt egy kalandos napja, mi az hogy ő főz vacsorát?? Ellenkezni viszont nem tud, hisz hang is alig jön a torkára.*
- Ron..nie... e-e-h..
*A hirtelen elengedéstől kibillen az egyensúlyából, és szépen a fenekére huppan. Megtámaszkodik maga mögött és nagyokat pislog fel Veronikára, majd sóhajtva lehunyja a szemeit.*
- Instant cuccot, vagy csapjak össze egy pizzát?
|
*Sóhajtva, szaporán lépked, nem azért mert siet, hanem mert megszokta hogy mindig gyorsan megy (mint bátyám vagy nénjém). Neki az a természetes tempó, hogyha futni kell utána. Ráadásul minél idegesebb, annál gyorsabban megy. Ez már csak így megy nála.. lehajtott fejjel, lehunyt szemekkel, egyenletesen szuszogva, s kis séta után elmosolyodik, felemeli a fejét, majd megállva csípőre teszi az egyik kezét. Hátranéz a válla felett a csapatra, hisz valószínűleg ő ment elől. Megereszt egy sunyi mosolyt, és öccse mellé lépve lendületből átkarolja a nyakát, lehúzza, majd ököllel megdörzsölgeti a fejét.*
- Teee.. idióta! Ma te főződ a vacsit
*Borzolgatja még meg a haját, s miután kellően szétszadulta Kyo pofiját, elengedi.*
|
*Mikor kicsúszik kezei közül Kyoé visszafordulva megtorpan.*
- Kyo..?
*Húzza össze szemeit, amint jönnek bólint és felzárkózik Nicohoz. Ránéz, majd Ronniera.*
- Oké, akkor menjünk..
*Ismétli el negyedgyére immár.. oké, menjenek akkor. Elindul Nico után és egy sóhajjal összefonja maga előtt karjait. Most mindenkinek olyan feszült a hangulata.. és ez nem jó. Elhúzza a száját és a földet kezdi el figyelni.*
|
*Látva, hogy Ronnie megáll összehúzza szemeit és karbatett kezekkel figyeli az ajtóban.*
- Én visszamegyek érte..
*Szűri halkan fogai közt, de látva, hogy mégis jön, elégedetten bólint. Ahogy visszaér ránéz, a szavaira bólint és Kyora néz, végül Kanaméra. Mindenki megvan.*
- Jó, innentől már sima ügy.. hazamegyünk és kipihenjük a mai napot..
*Bólint, majd elindul a főút felé. Megint gyalog jöttek.. most kutyagolhatnak hazáig. Elteszi a fegyvert és zsebredugja kezeit. Hosszú út elé néznek..*
|
*Engedelmesen fut hol Kaname mellett, hol mögött, ahogy kiérnek megkönnyebbül. Hátrapillant, aztán meg is lepődik. A nővére sehol.. megtorpan, keze kicsusszan Kaname kezéből. Meredten nézi az ajtóban ácsorgó nővérét. Körbenéz, majd rá. Mi az? Feltartják? Talált valamit?*
- Mi lesz már..?
*Morran fel összehúzott szemekkel, de látva hogy Ronnie kifut, felsóhajt. Megfordulva tovább szalad ő is, közben megigazítja a táskát. A fák közé érve megáll és a térdeire dől, majd elmosolyodva felnéz. Sikerült.. nem így tervezte a mai napját, de sikerült meglógni. És ez jó hír. Kanaméra néz csillogó szemekkel, majd nővérére. A kijelentésére elhúzza a száját.*
- Menjünk..
*Dünnyögi, tekintetét a földre mereszti, igazít a táskán, és kullogva elindul.*
|
*Félig oldalt, félig hátrafelé fut a csapat után, felbukkanó embereket várva. Tiszta minden.. huh. Bízik Nicoban, így nem is nézi merre mennek. Elérve a kijáratot a falnak veti a hátát, míg a többiek kifutnak, de nem jön senki. Még.. kifordulna ő is az ajtón, de megtorpan. Most.. lenne alkalma elmenni.. és visszafizethetné a számlát.. elnéz a csalogató, sötét folyosó felé, majd vissza a párosra, tekintete így váltakozik. Tesz egy lépést a folyosó felé, majd vissza, megint előre, megint vissza, hol jobbra néz, hol előre. Felsóhajt, s kinyújtja szabad kezének az ujjait, majd erőteljesen ökölbe zárja. A mellkasához emeli a fegyvert, majd behunyja a szemeit.*
- A fenébe..
*Suttogja halkan, megfordul és kifut a többiek után. Előkapja a füstizét, és megfordulva hátradobja. A felszálló füst leple alatt nyugodtan bevethetik magukat a fák közé. Lefékez Nico mellett, visszabiztosítja a fegyverét, majd elteszi a Kyonál levő táskába, de nem mond semmit. Körbenéz, végül sóhajt.*
- Lépjünk le..
|
*Ronnie szavaira sóhajt egyet és bólint. Végre mehetnek! Megigazítja a táskát és indulásra készen vár. Ahogy Kyo odahajol hozzá elmosolyodik és viszonozza a csókot. Ahogy Nico elindul fut utána, hol megtorpan amikor ő is, hol gyorsít a futáson. Amint kiérnek a friss levegőre megtorpan egy kicsit, de mielőtt lekiabálják a haját sietve tovább indul. A fáknál megállva elmosolyodik és visszanéz az épületre. Nyitja a száját, aztán be is csukja. Jobb, ha nem mond semmit.. Ronnie amúgy is morci..*
|
*Végighallgatja a lány, a végén szólal csak meg.*
- Na végre! Nyomás!
*Kapja elő a fegyverét az övéből és előre sietve visszanéz a többiekre. Ha megvan mindenki, akkor megindul előre futva. A folyosók végén megáll és kinéz, hogy tiszta-e a terep, majd tovább fut. Eléggé labirintus jellegű az egész épület, de mivel itt dolgozott, tudja mi merre van.. így hamar ki is jutnak az épületből. Visszanéz, nem-e szakadt le valaki, ha mindenki megvan, ismét elpre néz és a fatörzseknél megállva megfordul. Már takarásban vannak.*
|
*Kicsit meglepi Nico szava, és szájhúzva visszafordítja a fejét. Kanamét megérezve elmosolyodva lenéz rá, az egyik vállára emeli a táskát, és megfogja nővére kezét. Nem szól semmit, bár már kezdi zavarni hogy percek óta róla vitatkoznak :P az elhatározásra esze ágába sincs közbeszólni, végre mehetnek.. ha a lány hagyja, akkor nem engedi el a kezét, és úgy megy vele Nico után, ha elindul. Neki teljesen mindegy ki által és hogyan, csak jussanak ki :P Kanaméra nézve nyom egy röpke csókot az ajkaira, majd kihúzza magát. Ő indulásra kész!*
|
*Nico szavaira sóhajt egyet. Most higgadt.. felnéz rá*
- Akkor otthagyom! Képzett ügynök vagyok, de megsértett, és nem fogok tudni addig aludni, amíg még egyszer a szemeibe nem nézek! Itt töltök néhány napot, hetet, hónapot ha kell, de enélkül nem megyek el!
*Bólint makacsul, aztán öccsére néz. Mindenki hogy védi.. pedig az elején neki kellett védenie, mert senkinek sem volt szimpatikus. Sóhajt egyet, és karba teszi a kezeit.*
- Ne szekáljatok már Kyoval kapcsolatban!! Tanulni akart, tanítom, elszúrta, vállalja, innentől kezdve nincs jogotok megkérdőjelezni! Egy tasliba még senki sem halt bele. Menjünk!
*Hogy.. hogy.. áh, utál mindenkit. Igen, utálja az egész világot! Utálja Nicot, utálja az öccsét, utálja Kanamét, utálja Taykit, utálja a mai napot, utálja a mostani percet! Sarkon fordul, miniszoknyája meglibben, fekete haja vállainak csapódik. Az ajtóban megáll, és morcosan visszanéz Nicora.*
- Ha álmatlan éjszakáim lesznek, téged is tarkón csaplak! Kifelé, fedezek hátulról, 0602 előről, ti ketten meg csak rohantok ahogy tudtok középen! Nyomás!
*Biztosítja ki a fegyverét, és kinéz az ajtón*
 |
*Végighallgatja Ronnie szavait, a letolásos részre szemforgatva félrenéz. Hát jó.. ennyit erről. Kyo szavaira felnéz rá, majd elszakadva tőle sóhajt és lehajtja a fejét. Nico hangjára összerezzem, ahogy "kiáll" Kyo mellett halványan elmosolyodik és visszalépve Kyo mellé átkarolja a karját. Elmosolyodva felnéz rá, de aztán le is fagy arcáról. Beharapja alsó ajkát és körbenéz.*
- Akármi is lesz, igyekezzünk! Bármikor visszatérhetnek..
*Jegyzi meg, majd egy sóhajjal félrenéz. Inkább csendben marad.*
|
*Ronnie utasításaira eltáltja a száját és szikrázó szemekkel végigméri.*
- Ceh.. ott fogod hagyni a fogad! Nincs egyedül, Veronica! Áh
*Legyint és Kanaméra néz, majd Kyora.*
- És egyikük sem érdemli meg a fejmosást! Kyonak köszönhetjük, hogy kijutunk! Kaname meg csak jót akart, akármit is csinált!
*Néz vissza Ronniera, majd legyint és félrefordítja a fejét. Karbateszi kezeit.*
|
*Kaname puszijára büszkén kihúzza magát. Hja 8) sima ügy 8) neki ez semmiség 8) szívesen máskor is 8). Nyögve elkapja a táskát és nagyokat pislogva néz nővérére, majd Kanaméra. A parancsaira szusszan egyet, és csak azért nem csattan fel, mert akkor már most kapna előleget a későbbi nyaklevesből.*
- Remélem tudod, hogy apa kitekeri a nyakad, ha meg egy hajad szála meggörbül, berak járőrözni..
*Csóválja meg a fejét, de miért is vitatkozzon egy nála sokkal de sokkal de sokkal de sokkal mak..vagy.. *-) brutál..hát.. szóval jah, inkább nem vitatkozik.*
|
*Ahogy öccse kiesik, sóhajtva a tenyerébe temeti az arcát. No comment.. Félreáll, hogy Nico ki tudjon jutni, és látva hogy az őr kijött, bólint. A saját táskájához ballag, komótosan leguggol, széthúzza a cipzárt és kivesz belőle egy fegyvert, kicseréli a tárat a sajátjában, és kitapintja a füstbombát a zsebében. Jé, arról el is feledkezett.. na mindegy mostmár. Felegyenesedik, bezárja a táskát, és Kyonak dobja.*
- Te, és te! *mutat rá, majd Kanaméra* Nektek Nico a főnök, egy magánakció és neked stikli!
*Néz Kyora, hisz Kanamét nem fogja bántani. Nico felé fordul, és rámutat, másik kezét csípőre teszi.*
- Te! Kiviszed őket, vissza a főhadiszállásra, letolod a húgod fejét, az öcsém fejét pedig meghagyod nekem! Én pedig..
*Mutat magára, de aztán sietve leengedi a kezét. Összefűzi az ujjait és a feje fölé emelve nyújtózik egyet, majd jobbra-ballra billenti a fejét.*
- Megkeresem Taykit, szétrúgom a hátsóját, és utánatok megyek. *sietve felemeli a tenyerét, közben lehunyja a szemeit* Nem kell félteni, nem kell követni, nem kell aggódni, nem kell lebeszélni! Tayki az emberei nélkül csak egy elveszett kiskutya, belelövök párat és megyek én is. Ha úgy tetszik, ez parancs
*Néz Nicora összehúzott szemekkel, majd végigméri öccsét*
|
[147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
